Miért is...

Mostanában divatos lett külföldön szerencsét próbálni, van aki munkát, élhetőbb légkört vagy egyszerűen csak a boldogulást keresi valahol külföldön. Az én esetem hasonló és különböző is egyben.

http://www.flickr.com/photos/gsfc/

Durván 17 éves korom óta tudom, hogy több kevesebb időre ki akarok költözni külföldre. Az a pár év amit a magyar felsőoktatásban töltöttem még árnyaltabbá tette a képet, amit a világról alkottam magamban. Bejártam közben sok európai országot, a BME-n tanultam építőmérnöknek, majd tettem egy próbát a SzIE Ybl Miklós karán, hátha meg tudom gyorsítani a BSc-s a tanulmányaimat. Sajnos a BME alapvetően motiváló, bár néha borzasztóan teoretikus és száraz világából egy szakiskolai légkörbe csöppentem az Yblön. Tehát ez egy zsákutcának bizonyult.

Eközben véletlenszerűen ráakadtam a lehetőségre, hogy Dániában tanuljak, hát jelentkeztem, mostanra fel is vettek. Jogos, kérdés, ha mér a 4 évből lehúztam 3-at, akkor miért nem fejezem be és miért nem megyek csak mesterre ki külföldre. A válasz egyszerű, a magyar diplomámat amúgy sem tudnám sok mindenre használni külföldön, itthon a szakmában semmilyen kapcsolataim nincsenek egyelőre, úgyhogy szinte értelmetlen befejezni, ha egy még testhez állóbb szakot tanulhatok kint. Mindezt annak a tapasztalatával amit itthon megéltem, egy olyan felsőoktatásban amiben a szakmai gyakorlatok és utána a munkavállalás szinte automatikusan megy. Plusz 2 év az életemből... persze, de ezt a kettőt is motiváló nemzetközi környezetben, angol nyelven, nemzetközi kapcsolati hálót építve....
Dánia maga papíron nagyon szimpatikus, magas életszínvonal, boldog emberek, jólét na és persze ingyenes felsőoktatás...

Majd meglátjuk.