2013. aug. 20.

Utazás 2 - Kelet európai szuperhős

Reggel már éreztem, hogy ennyi csomagot más módon ideális szállítani... 100 méterenként le kellet tennem a cuccokat, a 700 métert kb 20 perc alatt sikerült megtenni a vasútállomásig.

Az Inter City amivel mentem elég kellemes volt, árultak rajta reggelit, volt vasutas újság és percre pontosan közlekedett. Két elég nagy szoroson keresztül el is jutottunk Aarhusba.
A dánokon eddigre feltűnt, hogy nem igazán előzékenyek és nem izgatja őket, hogy te most 2 hatalmas csomaggal meg szeretnél mozdulni... Sosem állnak arrébb 20 centit sem.

Aathus fő állomása
A vasútállomás ajtaján kilépve az az érdekes dolog fogadott, hogy sehol nem volt egy tábla a buszok számával.. Egy 15 perc bolyongás és 3-4 ember megkérdezése alatt kiderült, hogy valahol itt van. Ez nem volt túl hasznos, mivel ennek az információnak addig is birtokában voltam. Valahogy meglett a busz végre.

Az iroda a körgyűrűnél (jobb oldal az út)
A puszta közepén egy körgyűrűnél szálltam le, pont a keresett irodaház mellet. 5 perc volt elintézni a szerződés aláírását, majd szűkszavúan közölték, hogy a kulcsokat a házamnál kapom meg egy irodában. A helyen nem volt nehéz megtalálni, egy másik busszal 3 megálló. Onnan nem lehetett eltéveszteni a 8 emeletes panelházakat. 4-500 méter séta után meg is érkeztem a lépcsőházamhoz. Ahol konstatáltam, hogy iroda a környéken sincs, egy szimpatikus arab úriembert kérdeztem meg, hogy mit tud erről. Azt mondta (gondolom, mivel csak arabul beszélt), hogy felfelé a dombon úgy másfél km után kérdezzem meg a Bazar Vest környékén.
Gudrunsvej utca, jobb oldalt a házzal
A dombtetőn a házak végén volt egy iroda, ahova a takarítónő által nyitva hagyott ajtón sikerült beszökni. Erre csak azért volt szükség, mert bár mindenhova ki volt írva, hogy nyitva, nem lehetet bemenni az egyik ajtón sem. Egy irodába vezetett, ahol megláttam az első dánt a könyéken. Akikkel eddig találkoztam, azok közül senkinek sincsenek szerintem dán felmenői...
Mondta, hogy igen, látja a papíromat, nagyon jó, csakhogy ők egy másik társaság. Rendes volt ,felhívta a lapon lévő számot, ahol egy elég gagyi zeneszámmal szórakoztattak 3-4 percig.

Kiderült, hogy még tovább kell sétálni, pár száz métert és majd látom a cég logóját jobbra egy nagy "passzázs" után. Elindultam, de eddigre dél felé járt már az idő. Gondoltam, ha végre meglesz. Sétáltam az úton egy újabb másfél km-t, majd ájöttem, hogy ez így biztos nem jó. Visszabuszoztam a kiindulópontra, és újra elindultam ugyanonnan ahonnan az elején. Ezúttal kiszúrtam az épületet, de a logójukat nagyon ügyesen elrejtették, hogy az útról véletlenül se lehessen látni.

A tábla már az épület udvaráról. (Az út balra 30 méter...)
Végre meglett a kulcs. Vissza séta a lakásig, kb 2 km. Ekkor már inkább meg akartam halni mint odaérni. Most már kb 30-40 méterenként kellet letennem a bőröndöt és az utolsó pár háztömb megtétele még a leejtőn is elég nehézkes volt.

A lakást elsőre sikerült megtalálni, bár számok nincsenek kinn a lépcsőházban (Úgy jelölik, mint később kiderült, hogy a lépcsőtől merre van az ajtó. Ez esetben th, azaz jobbra :D). A lakásban nem volt senki, körbenéztem. Benyitottam a szobámba és voala. Üres. Nem pont erre számítottam a leírtak alapján. Ez délután 2 előtt történt kicsivel.
10,9 nm, a szobám
Hazatért pár óra múlva az egyik lakótárs, egy a nappaliban elfekvő matracot (ami egy kempingágyhoz tartozott, később megtaláltam a másik felét az egyik erkélyen) megszereztem tőle. Állítása szerint 2 éve lakik itt ,de ötlete sincs kié lehetett. Hát így néz ki a nappali :D

Kis bevásárlás, megszokott kretén árakon. Ami mondjuk meglepő, hogy vannak termékek amik olcsóbbak mint otthon annak ellenére, hogy ez egy iszonyat drága ország. Paradicsomkonzerv (egész pucolt paradicsomok) pl 160 ft.

Csiholtam netet, még jó, hogy volt nálam net kábel... A pakisztáni lakótárs kezeli a netet (a dán aki a lakótársam nem tudja, hogy mennyibe kerül havonta, sem a wifi jelszót... ?!), akivel még nem találkoztam. Legalább a router az ajtó mellet van a földön, így ok a 3 méteres kábel.
A neten sikerült véglegesíteni a bringa vásárlás helyét és idejét, 5 buszmegállóra innen.

A bringa egy kis ócskavas, lehet kicsit drágán sikerült ahhoz képest megvenni.. Bár eléggé megörültem az abban a koliban kidobott asztalnak, amiért másnap reggel visszamentem, így már lassan élhetővé válik a szobám.

Kempingággyal, bringával az első este Aarhusban
A nap mérlege: 1000 korona költekezés, 5-6 km edzés 50 kg cuccal, egy bringa, egy kis kaja, egy asztal és egy kempingágy.

(Aug. 19)